Szombati István másodmagával a "szédítő" magasságban varázsolja elő az orgona
közel két évszázados, eredeti festékrétegét. A folyamatos, aprólékos munkát a mobiltelefon csörgése miatt sem szakítja meg - majd a híváslistából kiderül ki kereste. 

Ha a képre kattint, láthat két literes üveget is.
Nem szomjoltó nedveket vittek az állásra, nem is különlegesen titkos receptúrával készült restauráló folyadékot. Háztartási boltokban is kapható oldószerekkel tüntetik el az oda nem illő szennyeződéseket és festékrétegeket.

Itt beláthatunk az orgonaszekrénybe. A mester ebben nem matat. A fa sípok és a vezérlő mechanika felújítása egy esetleges későbbi pályázati összeg elköltésére adhat lehetőséget.

E képet kinagyítva kiderül, hogy előző helyén (Kalocsa) az orgona egy része vélhetően igen közel lehetett a falhoz, hiszen az aranyozás és a festés hiányos. A restaurátor kíváncsiságtól hajtva szeretné az orgona származási helyét megszemlélni.

Kiderül a turpisság?
Az ólomsípokat az első világháborúban (korrekten adminisztrálva, a győzelem utáni visszaépítésben bízva) leszerelték, és helyére dekoráló takaróléceket szögeltek. Ezek alkotják ma is a "dizájn" egy részét. 

Az eredeti festékréteg elérése után a sérült aranyozás is máig változatlan - évezredes technológia alkalmazásával felújításra kerül. A megszépült orgona elől az állványozás lebontása szeptember idusa táján várható.